Asszertív kommunikáció teszt

Asszertív kommunikáció teszt

Az asszertív kommunikáció arról szól hogyan érvényesíthetjük magunkat párbeszédjeinkben sikeresen az életben a nélkül, hogy állandó konfliktusban lennék önmagunkkal vagy a környezetünkkel. Ez a fajta kommunikációs forma, hogy mindenkit megnyugtassak, nem velünk született, hanem tanulható. Tehát sosem késő ebben sem változtatni. Ahhoz, hogy megtudhasd mennyire kommunikálsz asszertívan (Önérvényesítően), elkészítettem neked hozzá egy segítő tesztet. Mivel nem egyformán kommunikálunk élethelyzetekben, ez az a teszt, ami öt területen is segít kideríteni neked, hogy hol vagy legkevésbé és leginkább érdekérvényesítő az életedben. *

Korábban már írtam nektek arról mik is azok az önérvényesítő jogok amik megilletnek minket és másokat is. Az hogy ezekkel tisztában vagyunk már önmagában is sokat tud segíteni hétköznapi kommunikációnkban, de hogy igazán eredményesen beszélgessünk hasznos lehet megtanulni asszertívan kommunikálni.

Mit jelent az asszertív kommunikáció?

Az asszertív kommunikáció egyszerűen kifejezve egy önérvényesítő beszédstílus a mindennapokban. Maga a hozzá kapcsolódó viselkedés pedig arról szól, hogy nem minősítem le a másik felet, helyette a saját álláspont és a másik álláspontja nyomán keletkező érzések kifejtésére koncentrálok. Fontos itt azt is tudatosítani, hogy az önérvényesítés a fogadó fél számára nem mindig tetszetős és bizony negatív következményekkel is járhat. Aki ezt teljesen el akarja kerülni, az képtelen lesz akaratának érvényesítésére, mert viselkedésének legfőbb irányítója az a vágy lesz, hogy mindenki részéről elfogadást és szeretetet kapjon. Ugyanakkor semmiképpen nem jelent agresszivitást az asszertivitás, hiszen a magabiztosság nem egyenlő azzal, hogy áttaposunk a másikon. Aki magabiztos, az megengedi magának, hogy saját igényei legyenek, bízik magában, mert tudja, hogy ezen igényeket ki tudja nyilvánítani, s meg tudja valósítani életében.

Milyen az asszertív viselkedés?

Ahhoz, hogy a kommunikációnk hatékony és önazonos legyen szükséges az is, hogy a viselkedésünk is hűen tükrözze mondanivalónkat. Az asszertív viselkedésnek is vannak fő jellemzői. Nézzük alább mik ezek:

1. önkifejező miközben tekintettel van mások jogaira
2. őszinte
3. egyenes és közvetlen
4. ügyel mind a saját, mind a kapcsolat érdekeire
5. a közlés szóhasználata (verbális csatornája) döntően a közlés tartalmát szolgálja
6. a mimika (nonverbális csatorna) a közlőnek a közléshez és a befogadóhoz való viszonyát szolgálja
7. konkrét helyzetre, célra, személyre irányul
8. szociálisan elfogadható
9. tanult, nem veleszületett.

Ehhez képest sokszor csúszunk át kommunikációnkban egy másik stílusra, ami főleg akkor jön létre mikor érzelmileg is érintettek vagyunk a beszélgetőpartnerünk életében. Három fajta nem asszertív viselkedés és közlésmód létezik. Az agresszív, a passzív és a manipulatív. Nézzük ezek jellemzőit.

Az agresszív viselkedés jellemzői

Az agresszív viselkedés legfőbb jellemzője, hogy konfliktus esetén a másik fél fizikai vagy erkölcsi bántalmazására törekszik, célja tehát nem a konfliktus megoldása, hanem bármilyen eszközzel a dominancia megszerzése. Ha ez nem lehetséges a konfliktus uralta területen, akkor bármely más manifesztációs lehetőség is megfelelő lehet, amely a győzelem illúzióját adhatja. Az agresszivitás agresszivitást szül, vagyis viszont támadást. Az agresszív ember hozzáállása:

• Én rendben vagyok, Te nem vagy rendben
• rugalmatlan
• szűk látókörű
• támadó
• ellenséges
• elfogult
• hibáztató
• nem együttműködő
• másokat lebecsülő, kritizáló

A passzív viselkedés jellemzői

A passzív viselkedés jellemzője, hogy szinte ellentéte az agresszívnek, ugyanakkor végeredményét tekintve ugyanazt éri el. A bizonytalan, önnön megjelenítésére és érdekképviseletére nem képes egyént az jellemzi, hogy nem tud kiállni jogaiért. Konfliktus esetén sem tudja kifejezni érzéseit, igényeit, személyes ügyeiben is hagyja, hogy más elképzelése érvényesüljön. Az ilyen egyén ördögi körbe kerül: nonasszertivitása miatt rengeteg sérelem, kudarc éri, amely rengetegszer a tehetetlenség élményébe torkollik. Ez utóbbi pedig az asszertív jogérvényesítést tovább hátráltatja. Ennek viszont az lehet a következménye, hogy végleg méltatlan helyzetben érezve magát, egyszer csak a környezet számára értehetetlen módon kitör. Látható tehát, hogy a passzív és az agresszív viselkedés milyen közel áll egymáshoz. A passzív hozzáállás:

• Én nem vagyok rendben, Te rendben vagy
• lemondó
• pesszimista
• félénk
• Önmagát lebecsülő
• elfogadó
• engedékeny
• ideges
• feszült

A manipulatív viselkedés jellemzői

A manipulatív viselkedés egyik fő jellemzője a neheztelés másokra ami nincs nyíltan kimondva. A manipulatívan viselkedő személy úgy tanulta, hogy érzéseit és igényeit kifejezni önző dolog és leginkább megengedhetetlen. Kiskorában rossz néven vették ha dühös vagy frusztrált, akár csalódott, sőt akár meg is bűntették érte ha ezeket kifejezte. A célok elérésének a legkevésbé feltűnő, kissé „sunyi” módját választotta az életében. Az így viselkedő embernek nincs kellő önbizalma ahhoz, hogy azt mondja amit valójában szeretne. Nem szereti az alárendeltséget de ugyanakkor Önmagát sem tudja érvényesíteni nyíltan, ezért másokra hagyja az irányítást és bújtatott módszerekkel éri el az akaratát, mint a manipuláció vagy a szabotázs. Főleg azokban a szituációkban nyilvánul meg ez a manipulatív viselkedés, amikor például teljesítményértékelésre kerül sor. Ugyanilyen reakciót váltanak ki azok a szituációk is amikor a tekintélyszemélynél (szülő, tanár, főnök) vagy irányító természetű barátnál, párnál kellene megvédeni az érdekeidet.

A manipulatív hozzáállás a következő:

• Én nem vagyok rendben, tehát Te sem vagy rendben
• negatív és pesszimista
• konok
• durcás
• gyanakvó, tiszteletlen
• hibáztató
• könnyen megsértődő
• irigykedő
• haragtartó

Milyen a hatékony közlés vagyis az asszertív kommunikáció?

A magabiztos, asszertív egyén képes igényeinek közlésére, jogaiért való kiállásra, s ezek érvényesítésére úgy, hogy közben mások érdekeit is figyelembe vegye. Az asszertív hozzáállásba beletartozik az egyénnek az a képessége is, hogy képes szorongásmentesen közölni igényeit és érzéseit. Úgy tűnhet, hogy ellentmondás van az önérvényesítés és mások érdekeinek figyelembevétele között, hiszen hogyan érvényesítse valaki magát, amikor a másik álláspontja totálisan ellentétes az övével, merülhet fel a kérdés. A lényeg, hogy a hatékony, önérvényesítő személy konfliktusok esetén azok megoldására, nem pedig a konfliktus okozójának fizikai vagy erkölcsi megsemmisítésére vagy leértékelésére törekszik.

A verbális és non-verbális kifejezéseinkben egyaránt fontos a harmónia. Vagyis ha valaki azt mondj a másiknak, hogy nem miközben mosolyog és az egész teste azt sugározza, hogy talán-igen, akkor nem éri el a célját. A verbális Önérvényesítésünk megvalósításához jó ha tudjuk, hogy a hatékony közlésnek vagyis az asszertív kommunikációnak vannak alapszabályai.

A közlés legyen:

• direkt
• azonnali
• világos és egyértelmű
• nem kérdez, ha állítani akar
• egyenes és konkrét
• kerüli a kettős üzeneteket
• a közlő részéről tisztázott, a tekintetben, hogy mit érez és mit akar
• igények közlésekor egyes szám első személyben megfogalmazott
• egyidejűleg csak egy dologra koncentráló
• a szükséges mértékben együttműködő
• és KERÜLJE a védekező kommunikációt.

A gyerekkorban látott viselkedések, otthoni párbeszédek, a tőlünk elvárt normák, a ránk adott reakciók mind-mind kialakítottak bennünk egy viselkedést és kommunikációs stílust. Sokan nem merik önmagukat képviselni az agresszívvé minősülés félelmében, miközben gyengeségnek tekintik, ha a másikat figyelembe veszik. Mások azt érzik, hogy önzőek ha kiállnak magukért. Vannak olyanok is akik helyzettől függően reagálnak különböző módokon, megtanulva csak másokra figyelni, míg mások saját hangulatuktól függően érik el céljaikat a másik iránti tisztelet teljes mellőzésével. Nem könnyű átalakítani magunkat, azonban tanulható, gyakorolható és nagyon hatékony életvezetést eredményez az asszertív kommunikáció a mindennapokban.

Hasznos tesztelést kívánok és hamarosan jelentkezem az asszertív kommunikációs tréningemmel, hogy segítséget nyújtsak abban ha változtatni szeretnél.

Írta és szerkesztette: Takács Viktória

*Forrás: Sue Hadfield – Gill Hasson: Asszertivitás